English | Deutsch | Telefonkönyv | Szálláshelyek | ETR | CooSpace | Webmail
Bejelentkezés
Gyorslinkek (karok, egységek)
Keresés Részletes keresés

Félidejéhez érkezett a Mandulavirágzási Tudományos Napok

szerzõ: Aknai Péter és Tóth Mariann | 2010. március 04. 15:41:54

Csütörtökön, párhuzamosan két helyszínen, a „Pécs kulturális öröksége - épített örökség" és a „Fenntarthatóság Európája" címet viselő témamodulokkal folytatódott a Mandulavirágzási Tudományos Napok a Pécsi Tudományegyetemen.

Pécs kulturális öröksége - épített örökség

A Mandulavirágzási Tudományos Napok második napján a Dr. Bachman Zoltán vezette „Pécs kulturális öröksége - épített örökség " szekcióban négy tematikai blokkban hangzottak el előadások a Cella Septichorában, illetve a Dóm Múzeumban. A délelőtti előadások a hazai és nemzetközi épített örökség - kérdéseit járták körül.

Mandulavirágzási Tudományos Napok - Pécs épített öröksége; fotó: Aknai Péter

Felvezető előadásában Bachman Zoltán a „pécsiség" mibenlétére és megnyilvánulásaira, európai kötődésére keresett a válaszokat.  Bachman szerint a kulturális gazdagság egyben óriási problémát is jelent, mivel Pécs városa méretét és gazdasági potenciálját jóval meghaladja az a kulturális gazdagság, ami a városban „zsebkendőnyi területen"fellelhető.  Az innovációra Zsolnay Vilmos tevékenységét hozta fel követendő példaként, aki „egy marok sáros földből" tudott létrehozni olyan kulturális-ipari terméket, amely világszerte ismertté és elismertté tette Pécs városát.

Prof. Dr. Gianni Loddo, a Cagliari Egyetem professzoraként Szardínia szigetéről adott rövid gazdasági, földrajzi, kultúrtörténeti áttekintést, majd bemutatta a sziget tradicionális építészeti örökségének néhány példáját, kitérve az megőrzés és a bemutatás kérdéskörére.

Adrija Rusan; fotó: Aknai Péter

Nagy várakozás előzte meg Andrija Rusan horvát építész előadását tekintettel arra, hogy a horvát építészet az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül, építészeik a közelmúltban számos nemzetközi elismerésben részesültek. Andrija Rusan - az 1998-ban alapított ORIS építészeti folyóirat alapító-főszerkesztője - felvázolta a huszadik század legnagyobb hatású horvát építészeinek munkásságát, majd kitért a horvát építészet jelenének legkiválóbb épületeire és tervezőire. Egyébiránt a kortárs horvát építészet lesz a témája  a csütörtök este megnyíló fotókiállításnak is, amely a Dómmúzeumban kap helyet.

A Pollack Mihály Műszaki Kar két fiatal oktatója is bemutatkozott a délelőtti programban: Dr. Tamás Anna Mária Visegrád városközpontjának kialakításáról, Kovács-Andor Krisztián az EKF közterületeinek megújításáról tartott előadást.

A délutáni programban kapott helyet a Pécs épített örökségéről szóló szekció hét előadással, többségében a PTE-Pollack Mihály Műszaki Kar (PMMK) oktatói és doktorandusz hallgatói jelentkeztek félórás előadásokkal. Két előadás reprezentálta a Pécs Agglomeráció Építészeti Értékei témakört: Dr. Gettó Tamása PTE-PMMK tudományos főmunkatársaPellérd község központjacímmel tartott előadást, amelyben a község legutóbbi öt évének (siker)történetét vázolta fel, megteremtve egy a település életében kiemelt szerepet játszó községközpontot.
Ugyanebben a blokkban Dr. Veres GáborKozármisleny Városközpont címmel tartott előadást. Az Építészet és Oktatás szekcióban további négy előadás kapott helyet, majd a napot az este fél hétkor nyíló, a horvát építészet közel egy évszázadába - a modernizmustól napjainkig - nyújtott betekintést.  

Fragments of Croatian Architecture from Modernism to 2010

A fenntarthatóság Európája

A Mandulavirágzási Tudományos Napok keretében a Halasy-Nagy József Aulában délelőtt a téma a tudati változás szükségessége volt, míg délután a lehetséges stratégiai elképzelésekről szólnak az előadások. A szekció vezetői: Dr. Kiss Tibor (PTE KTK) valamint Dr. Héjj Andreas (PTE FEEK).

A fenntarthatóság Európája; fotó: Tóth Mariann

A fenntartható fejlődés kérdése már régen túllépett azon a ponton, hogy a létjogosultságát bárki megkérdőjelezhetné. Ezt nem is igen teszik meg, azonban az a mód, ahogy értik és amit értenek alatta, még mindig igen változó. A konferencia egyik fő célkitűzése a témakör rendszerszintű, a „nagy kép"-ből kiinduló pontos megközelítése, konkrét megoldási lehetőségek felvázolása.

Héjj Andreas köszöntő beszédéből is kiderült, hogy ez a konferencia egy remek lehetőség arra, hogy egy dialógus elinduljon a szakemberek és az egyének között, hiszen a tudati változás éppolyan fontos az egyének, mint a társadalom szintjén, a mindennapi életvitel során és a tudományokban, művészetekben. Mindenképpen szükség van a gondolatok megosztására, mert meghatározó társadalmi - gazdasági - természeti változók mindegyike elég rosszul áll, több közülük kritikus helyzetben van. Hogy változást idézzünk elő, meg kell változtatnunk szokásainkat, magunknak is változnunk kell, az aktív, tényleges cselekvés elengedhetetlen.

Dr. Vida Gábor; fotó: Tóth Mariann

Dr. Vida Gábor kutatóprofesszor (MTA-ELTE) előadásában összefoglalta azokat a problémákat, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie, többek között azzal, hogy túl sok fosszilis energiát használunk. Kitért néhány megoldási lehetőségre is, ám mindegyikkel kapcsolatban rámutatott az esetlegesen felmerülő problémákra. Például ha nemzetközi összefogás nyomán sikerülne a Szahara közepén egy napenergia parkot létrehozni, biztonsági problémák merülhetnének fel. Elmodása szerint mindenképpen paradigma-váltás szükséges az értékrendünkben, valamint a gazdasági világban.

Dr. Alberto Beuchot González de la Vega; fotó: Tóth MariannDr. Alberto Beuchot az ember fontosságát hangsúlyozta lebilincselő előadásában, melynek témája a felkészítés egy fenntartható jövőre volt. Véleménye szerint ahhoz, hogy a világban változás jöjjön létre, az egyénnek tudnia kell, hogy hogyan létezzen. E cél eléréséhez le kell győznie az egóját, csakis így fogja tudni, hogy hogyan kell gondolkodni, hogyan kell érezni. Így lesz képes cselekedni. Előadásában Beuchot elmondta, hogy „nincs idő apró változtatásokra, nem lesz változás, ha szinte ugyanazokat a dolgokat csináljuk".

Dr. Varga Csaba a Stratégiakutató Intézettől a fenntartható társadalom új paradigmáiról tartott érdekes előadást, olyan kérdéseket felvetve, hogy van-e út tovább, merre és miképpen? Megállapította, hogy már az is eredmény, hogy tisztában vagyunk a probléma forrásával, vagyis „hogy felismertük, hogy a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat". Kiutat csak úgy találhatunk, ha találunk egy új víziót. „Túlélésünk attól függ, hogy a Föld képes-e saját magának új világrendet kialakítani" - mondta a szociológus.

A délutáni rész az egész konferencia elnevezésének megfelelően a fenntarthatóság Európája címet kapta, amelyben a lehetséges stratégiai elképzeléseket elemzik az előadók.

Az előadássorozat a TÁMOP 4.2.3 Európai Uniós pályázati forrás és a Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa projekt segítségével jött létre. További információk: www.mandula.pte.hu

Interjú a témavezetőkkel:

Címkék: napokpécspécsiptetudományostudományegyetemmandulavirágzási
« vissza

ÉN is PÉCSETT...

ÉN is PÉCSETT...

PTE Alumni