English | Deutsch | Telefonkönyv | Szálláshelyek | ETR | CooSpace | Webmail
Bejelentkezés
Gyorslinkek (karok, egységek)
Keresés Részletes keresés

Pálné Kovács Ilona – mandulavirágzás és regionális értékeink

szerzõ: Tóth Mariann | 2011. február 10. 15:28:54

Pálné Kovács Ilonával beszélgetünk, a PTE BTK Politikai tanulmányok tanszéke egyetemi tanárával, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének vezetőjével, aki a Mandulavirágzási Tudományos Napok negyedik napjának témáját vezeti: Tudomány a decentralizált kormányzás szolgálatában.

Miért választotta ezt a témát? Miért tartja ezt fontosnak?

Prof. Pálné dr. Kovács Ilona; fotó: Tóth Mariann

A PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék és a saját kutatási területem egy nagyon markáns profiljáról van szó, alapvetően a kormányzás területi helyszínével foglalkozunk, tehát önkormányzatokkal, civil társadalommal, és így tovább. Felhalmozódott a tanszéken annyi kutatási eredmény, amit úgy gondoltunk, hogy érdemes lenne a szélesebb közönség elé tárni. Ezért jó apropó volt, hogy a Mandulavirágzási Tudományos Napok konferencia nem csak a szakmabelieknek szól, hanem egyben a térség döntéshozóinak is. Úgy gondolom, hogy olyan szempontból különösen jó időpontban szerveződik a konferencia, hogy a decentralizáció - mint olyan - mintha veszélybe került volna - nem csak Magyarországon. A válság sok helyen azt a reflexet váltja ki a kormányzatokból, hogy centralizálni kell, „majd az állam megoldja" - amivel mi nem értünk egyet. Mindenképpen azt szeretnénk, ha igazolni tudnánk, hogy a decentralizált kormányzás még válsághelyzetekben is számos előnnyel jár.

Egy témában mélyre menő betekintést kaphatnak majd az érdeklődők, vagy inkább egy széleskörű, de interdiszciplináris körképet?

A meghívottak között vannak olyan neves személyiségek, akik nem a tanszék oktatói, de ehhez a témához avatottan tudnak hozzászólni. Az egyik Bayer József akadémikus, aki a Politikatudományi Intézetben dolgozik és a politikatudomány nagy tekintélyű akadémikusa Magyarországon. Ő a globalizációval és a kormányzás különböző szintjeivel foglalkozik. Arra kértük, hogy a kormányzás szintjeinek egymáshoz való viszonyával foglalkozzon és különösen azzal, hogy mit lehet tenni a globalizált világban a kormányzás helyi szintjeivel, van-e helyük a hatalomban az önkormányzatoknak, a régióknak.

A másik meghívott Horváth Gyula, MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója, az egyetem professzora a Közgazdaságtudományi Karon. Ő egy nagyon különleges témával foglalkozik majd, a tudomány decentralizációjával. Meggyőződésünk, hogy a decentralizált kormányzás egyik feltétele, hogy szellemi kapacitás álljon rendelkezésre mindenhol, ahol komoly döntések születnek. Tehát ha centralizált a tudomány, ha a szakértelmet csak a központi kormányzat birtokolja, akkor nem lehet decentralizálni. Ha viszont az egyetemek és kutatóintézetek erős várak vidéken is, akkor sokkal jobban lehet azokra hatalmi kompetenciákat is telepíteni. Ennyiben függ össze a kormányzás és a tudomány helyzete egymással.

Mandulavirágzási Tudományos Napok 2011

Ezen logika alapján hívtuk meg Kovács L. Gábor rektorhelyettes urat is, hogy beszéljen a PTE innovációs és tudományos stratégiájáról, hiszen nyilvánvaló, hogy ez az egyetem kulcsfontosságú szereplő a régió életében. Ha ez az egyetem a régió szolgálatába rendeli a felhalmozott tudást, ez nyilvánvaló, hogy nagyon fontos érv amellett, hogy decentralizálható a kormányzás. Itt helyben vannak azok a kompetenciák, amelyek mentén döntéseket lehet hozni. Ilyen értelemben széles a spektrum.

Annyiban talán néhány előadás mélyebbre tud ásni, hogy három előadás: Kákai Lászlóé, Tuka Ágnesé és az enyém - a tanszék kutatói illetve oktatói - egészen konkrét OTKA finanszírozású kutatási eredményekről fog beszámolni, amiket lezártunk, vagy jelenleg is folytatunk. Ezek ennek a régiónak a konkrét sajátosságairól fognak szólni. Az egyik témakör a régió belső elitjének a kapcsolatrendszere, nyilvánossága, regionális identitás helyzete. Tuka Ágnes előadása pedig egy most folyó OTKA kutatásról szól, amely a kulturális főváros program kapcsán azt boncolgatja, hogy mennyire tudott a város önmaga lenni, önálló lenni ennek az Európai Uniós felhívásra induló projektnek a végrehajtása során, illetve mennyire volt a többszintű kormányzás csapdájában. Azaz, hogy az uniós, nemzeti és helyi kormányzás szintjei mennyire tudtak egymással partnerként együttműködni. Jól illeszkedik ez az előadás is ahhoz a célhoz, hogy igazolni szeretnénk, hogy a kormányzás decentralizációjának feltételei vannak, de mindenképpen hatékonyabb és demokratikusabbak, mint a centralizált rendszerek.

Nemzetközi viszonylatban hogyan mutatkozik meg a decentralizáció?

Előadásomban szeretnék kitérni arra, hogy néz ki Európa ilyen szempontból, mennyire decentralizáltak a kormányzatok, mennyire tekinthetőek mintának. Azt kell mondjam, hogy amikor mi ismerkedtünk az Európai Unióval, akkor szerettük Európát a régiók Európájának látni, ahol az egyes térségek kiemelt szerepet kapnak. Ezzel is amellett érveltünk, hogy Magyarországon szükség van egy erős középszintű kormányzásra - hogy megyékre, vagy régiókra, ez mindig vita tárgyát képezi.

Amikor részletesen elemezzük az uniós tagállamokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez a kép nagyon árnyalt, minden ország a maga útját járja. Kétségtelen, hogy van egy trend, amelyik azt mutatja, hogy azért az országok jelentős része jelentős kormányzati reformokat hajtott végre, decentralizálja a maga kormányzási rendjét. De azért még az Unió legtöbb tagállama centralizált, unitárius ország, és igazán csak a nagy méretű országok regionalizáltak (Spanyolország, Olaszország), vagy éppen föderalizáltak (pl. Németország). A britek ugyanúgy mint mi kísérleteznek a regionalizálással, új léptékeket, új területi határokat próbálnak kialakítani a területi közigazgatásban, de azért a sikerek nem annyira egyértelműek. Tehát míg például Skócia, Wales erős autonómiához jutott a kormányzáson belül, addig Anglián belül a régiók kialakítását éppen most fújta le az új konzervatív kormány, ebben még sok meglepetés várható.

Prof. Pálné dr. Kovács Ilona; fotó: Tóth Mariann

Amit érdekesnek tartok, hogy Európában is a régiók helyzetében elbizonytalanodás tapasztalunk, mint mondtam a nemzetállamok erősödése látható, amit persze a gazdasági válság és a krízis kezelésének igénye csak táplál. Ennek ellenére azt gondolom, hogy nem kellene a centralizáció útját járni, mint ahogy néhány európai országban tapasztaljuk. Bár most Magyarországon azt érzékelem, hogy ebben látjuk a kilábalás lehetőségét. Most készül az önkormányzati törvény, ilyen szempontból is aktuális lesz a konferencia.

Fontos megemlíteni, hogy a Mandulavirágzási Tudományos Napokra gyakorló politikusokat is meghívtunk, ugyanis az elméleti előadásokat követően lesz egy panelbeszélgetés. Már elfogadta a meghívásunkat Páva Zsolt polgármester, Hargitai János, a megyei kormányhivatal vezetője és Szili Katalin országgyűlési képviselő. Ők hárman fognak nyilatkozni arról, hogyan látják Magyarországon az önkormányzatiság múltját, jelenét, jövőjét. Megtudhatjuk a véleményüket arról is, hogy az elkövetkező időszakban folytatódik-e a decentralizáció, vagy más irányt veszünk, és milyen érvet, ellenérvet hozhatunk fel ezzel kapcsolatban.

Kinek ajánlja a konferenciát, és a Tudomány a decentralizált kormányzás szolgálatában c. szekciót?

Remélem, hogy az államtudománnyal, politikatudománnyal foglalkozó szakmabeliek eljönnek, tehát a Regionális Kutatások Központjának munkatársai, egyetemi kollegák, jogi, bölcsész, szociológus, filozófus, és földrajzos hallgatók, oktatók megjelenésére feltétlenül számítunk, másrészt pedig a régió gyakorló politikusai is meghívást kapnak, polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök illetve a térség országgyűlési képviselői. Természetesen szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Kapcsolódó cikkek:

www.mandula.pte.hu

Címkék: napoktudományosilonamandulavirágzásikovácspálné
« vissza

ÉN is PÉCSETT...

ÉN is PÉCSETT...

PTE Alumni