2003-04-ben Franciaországban, Párizs egyik elővárosában laktam. Ott tartózkodásom ideje alatt a szabadnapokon többször jártam Párizsban, illetve az elővárosokban is. A fényképeimmel egy kis ízelítőt tudok nyújtani a főváros közösségi közlekedéséről.
|
| |
| |
|
|
|
|
|
|
Az MP 89-es sorozatot 1990-ben rendelte meg a RATP, és 1997-98-ban helyezték forgalomba. Jelenleg ezek a szerelvények az 1-es és a 14-es vonalon közlekednek hatkocsis üzemben (két vezérlőpótkocsi a vonat végén, és négy vezetőállás nélküli motorkocsi középen). A motorkocsik GTO-tirisztoros háromfázisú aszinkronmotoros elektromos berendezéssel rendelkeznek, két-két számítógéppel kocsinként. A gumikerekes forgóvázak két 270 kW-os motorral rendelkeznek.
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az első MF 67-es típusú metró motorkocsikat 1967 végén állították forgalomba a 3-as vonalon. Ez a vonat még öt motorkocsiból állt (M+N+NA+N+M). Ezen a típuson vezették be a villamosfékes üzemet a párizsi metrókocsikon először. 1968-71 között további motorkocsikat szereztek be, melyek közül vegyesen voltak monomotoros Düwag hajtású kocsik (2x245 LE) és négymotoros (4x145 LE) kivitelűek. A beérkezett kocsikkal lehetővé vált leváltani a 7-es és a 12-es vonal régi kocsijait is.
<br>Költségokokból kifolyólag ekkor a RATP úgy döntött, hogy úgy terjeszti ki az új kocsik működését a többi vonalra, hogy légfékes pótkocsikat vásárol. Így mindenhol három motorkocsiból és két pótkocsiból álló szerelvényt képeztek. Azonban a meglévő motorkocsik elosztása érdekében különböző kompozíciójú szerelvényeket képeztek: volt, ahol vezérlőpótkocsik fogtak közre a vezetőállás nélküli motorkocsikat (S+N+NA+N+S), más vonalon pedig a motorkocsi középre (az első osztály helyére) és a vonat két végére került (M+B+NA+B+M). A legáltalánosabb azonban a két motorkocsi+két pótkocsi+egy motorkocsi kompozíció lett (M+N+A+B+M). A pótkocsik és a további motorkocsik beszerzése 1978-ig elhúzódott. Az utolsó széria (MF 67 F) már légrugós felfüggesztéssel rendelkezett (ezek ma kizárólag az 5-ös vonalon közlekednek). Összesen 1482 kocsiból áll az MF 67-es járműpark, és jelenleg a 2-es, 3-as, 3bis, 5-ös, 9-es, 10-es és a 12-es vonalon közelekednek.
(*) |
| |
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
|
|
|
|
| |
Az MP 59-es típusú gumikerekes típust 1959-ben kezdték forgalomba állítani Párizs legforgalmasabb metróvonalain: az 1-es és 4-es vonalon. A szerelvények itt hat kocsival közlekedtek: a középen lévő két pótkocsit mindkét oldalról két-két motorkocsi fogta közre. Az MP 89-es szerelvények megérkezésekor a MP 59-esek egy része a 11-esre került négykocsis szerelvénybe, másik részüket pedig selejtezték. A motorkocsik forgóvázanként két 140 LE-s motorral rendelkeznek, hagyományos főáramkörű szervóvezérléssel.
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az MP 73-as típus 1973-ban jelent meg a 6-os vonalon, ahol azóta is közlekednek. Az állomány összesen 102 vezetőállásos motorkocsiból, 50 vezetőállás nélküli motorkocsiból, 50 első- és 50 másodosztályú pótkocsiból áll. A motorkocsik forgóvázaiban két-két 140 LE-s motor van, melyeket hagyományos gyengeáramú (72 V-os) szervóberendezés szabályoz.
|
| |
|
|
|
|
| |
Az MF 77-es típust 1978-ban kerültek először forgalomba, és az utolsó kiegészítő szériát 1986-ban gyártották. Jelenleg 590 motoros és 393 pótkocsi van a típusból állományban, melyek ötkocsis szerelvényekben közlekednek a 7-es, a 8-as és a 13-as vonalon. A szaggatós vezérlésű motorkocsik két monomotoros kivitelűek, 250 kW-os teljesítménnyel.
|
| |
|
|
|
|
|
|
Az MF 88-as kísérleti típus 9 szerelvényét 1992-94 között helyezték üzembe. A szerelvény két végén motoros, középen pedig egy pótkocsi fut. Így a háromrészes vonatban összesen négy 210 kW-os háromfázisú motor üzemel, GTO tirisztoros elektronikával. Jelenleg ez a típus csak a 7bis vonalon üzemel.
|
| |
|
|
|
Ez a rendszer valójában egy igen régi találmány: a francia Jean-Claude-Republicain Arnoux szabadalmaztatta 1838-ban. Ezt a rendszert vezették be a mai RER B vonal 1846-os őselődjén, mely a Barriere d'Enfer ("a Pokol sorompója" - mai neve Place Denfert Rochereau) és Sceaux között húzódott.
|
| |
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Párizs déli elővárosaiban, az Orly repülőtér és Antony RER-állomás között közlekedik egy rövid metróvonal, mely az automatikus (vezető nélküli) VAL rendszerrel épült meg. |
| |
|
|
|
| |
| |
Párizs elővárosaiban jelenleg két villammosvonal üzemel. Az északi elővárosokban haladó T1-es vonal még az eredeti francia alacsonypadlós egységkocsikkal közlekedik. A vonalnak az állományát a nagy forgalom miatt nemrég megerősítették a T2-ről áthelyezett kocsikkal, mert 2003-ban átadták a vonalhosszabbítást Noisy-le-Sec-be.
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
|
|
|
|
| Roissy, 2004.07.11. Ez az ADP, szóló Renault Agorája, az 5-ös összekötő járaton. (Kedves olvasók, hogy fordítják magyarra az angol "shuttle", vagy franciául a "navette" kifejezést? Ez a "komp" magyarul, de az egy hajó, nem közúti jármű... A lényeg, a "navette" tipikusan rövid járat, általában ingyenes, és két közeli nagyforgalmú átszállópontot köt össze - jelen esetben az autóbuszpályaudvart és a 2-es terminált.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| Szerző: Németh Zoltán Ádám
<br>nza@freemail.hu
(*) |
|